Gondolatok egy külfejtésről...

Azt régóta sejtettem - gondoltam, hogy előbb - utóbb valami lesz ezzel a vasasi külfejtéssel. Mert egy ekkora gödör nem maradhat az idők végezetéig nyitva. Főképp így, ekkora hatalmas feltárt szénvagyonnal. A tulajdonos most úgy döntött, hogy próbatermelés címén újraindítja, egy cca. tízezer tonna / év termelést becélozva. Ami azért elég nevetségesen kicsi szám annak, aki egy kicsit is konyít a témához. Ez, ha napi egyműszakos termelést veszünk alapul, pár dömpernyi anyag kitermelését jelenti.... 

A témában február 16 -án a kora délutáni órákban közmeghallgatást tartottak a Kultúrban. Volt szerencsém megkapni a környezeti hatástanulmányt, amit tüzetesen átbogarásztam, és volt szerencsém ott lenni a fórumon is. Egyrészt kíváncsi voltam az élőszóra, másrészt arra is, hogy milyen lesz ennek a fogadtatása. 

Nos nem tisztem megszólni senkit, és nem is szeretnék, minden esetre volt egy pár nekem furcsának tűnő hozzászólás....

A közmeghallgatás kapcsán íródott újságcikkeket idelinkelem:     Vasasi szén: nyithat a bánya   és   Bányát nyit a pécsi erőmű

Kicsit belegondolva a jelen helyzetbe, természetesen és jogosan felmerül a KÉRDÉS (ahogy azon a közmeghallgatáson meg is fogalmazódott. Vajon mi a célja a tulajdonosnak? A rekultivációt 2012 végéig a hatályos szabályozásnak megfelelően el kellene végezni, ez pedig a termelés folytatásával valóban eltolható. Ugyanis a külfejtésben anno 2004 -ben a bányászati tevékenység - engedélyesen szüneteltetve lett, és nem megszüntetve és mintegy bezárva a bányát. Ez akkor egy nagyon okos döntés volt, hiszen a jelenleg feltárt, és akkor megnyitva otthagyott szénvagyon is több százezer tonna.
Ezen a fotón pontosan az a terület látható, amerre folytatódna a kitermelés a 6. és 8. telepekben...

A környezeti hatástanulmányból idéznék pár mondatot:

"Az ún. „Pécs-Vasas-Kőszén” védnevű bányatelken a nagyüzemi, külfejtéses széntermelés 1983-ban kezdődött és 2004. év végén fejeződött be. Ebben az időszakban csaknem 5,5millió tonna (5 484 kt) szén kitermelése történt meg. A termelés felhagyását megelőző években a külfejtés jellemzően 250-350 kt/év (11-12 MJ/kg fűtőértékű) osztályozott szénmennyiséggel látta el a hőerőművet.
A PANNONPOWER Rt. (bányavállalkozó) még a termelési időszakban előkészítette a VasasÉ-i külfejtés felhagyását: elfogadásra került a környezeti hatásvizsgálat1, majd elkészítette a bezárás műszaki üzemi tervét (MÜT), amelyet a Pécsi Bányakapitányság 7086/2004/8. sz. határozatával hagyott jóvá. A bányatelken még mintegy 3 Mt leművelhető ásványvagyon maradt vissza.
Még a termelés során, majd a felhagyást követően is felmerültek elképzelések a visszamaradó, tájrendezendő  bányagödör újrahasznosítására (pl. tó létesítése, hulladékgazdálkodás, víztározós erőmű). Ezek mindegyike megköveteli a bányagödör feltöltését (+270 mAf. szintig), biztosítva annak természetes lefolyását a jóváhagyott tájrendezési terv szerint.
Az elmúlt években bekövetkező, jelentős mértékű energiaár emelkedések felvetették a bányatelken visszamaradt ásványvagyon (3 Mt) leművelésének lehetőségét, a kitermelés folytatását - első lépésben - kisebb mennyiségben (10-15 kt/év).
A tevékenység áttekintésének, hatásai becslésének alapja a 2011-2015 közötti időszakra kidolgozott Műszaki Üzemi Terv (MÜT), valamint a korábban 250 et/év kapacitással termelő bányaüzemnél felhalmozott tapasztalat, amely a tervezett kitermelésnél, a15 et/év szénmennyiségnél is jól alkalmazható."

"A Vasasi külfejtés Pécs, Komló és Hosszúhetény közigazgatási területeinek találkozásánál helyezkedik el. A Vasas belterületétől 1200 m-re, Komlótól légvonalban 2500 m-re és Hosszúhetény házaitól 1500 m-re fekvő külfejtés Petőfi aknától északra, egy É-D irányú völgy oldalában, 215-400 mBf-i magasságban fekszik.
A külfejtés területe. A Vasasi külfejtés mintegy 80 ha nagyságú, 1300 m hosszúságú és 650 m szélességű bányaterület (külfejtési gödör, meddőhányó, üzemi terület) a tágabb környezetétől viszonylag jól elkülönült, amelynek szűkebb térségét szemlélteti a 3. rajz, feltüntetve a bányatelek határait és a már tájrendezett bányaterületeket (Béta, Vasas D-i meddőhányó) is.
A területre a Pécsi Bányakapitányság 7086/2004/8. szám alatt jóváhagyott határozata szerinti bányabezárás és rekultiváció elfogadott terv szerinti kivitelezése a megjelölt 2010- 2012 közötti időszakban még nem kezdődött el.
A kibányászható szén főbb jellemzői. A Vasas-É-i külfejtésnél a széntelepes összlet csapásvonala É-D-i irányból a bányatelek É-i harmadában Ny-i irányba fordul. A széntelepek földtani (in situ) minősége 19-24 MJ/kg, hamutartalma 20-34%, nedvessége 2-3%, illótartalma 10- 35% (felszín közelében 10% alatti), kéntartalma 2-3% között változik. A kísérő kőzetek jellemzően: pala, agyagpala, homokos agyagpala, homokkő, aleurolit, trachidolerit.
A művelés helye. A szénkitermelés a felhagyott bányagödrön belül történik meg és nyugati oldalon elhelyezkedő, még le nem művelt 8. tp. és 6. tp. telepszakaszait érinti. Ezek a területrészek az É-i visszamaradt generálrézsű, a D-i belső meddőhányó rézsűje, a széntelepek feküsíkja és a bányagödör + 190 m Af. síkja által körülhatárolt térrészeken fekszenek, bányagödrön belüli helyüket a 3. rajz jelöli.
A Pannon Hőerőmű Zrt. tervezett külfejtéses széntermelési tevékenysége a 8122 sz. ásványvagyon tömb 6. tp. +190-+225 mAf. szintek közötti, és a 8. tp. +310-+325 mAf. szintek közötti telepszakaszainak leművelésére irányul. "
Védőpillérek. A külfejtés területén a tevékenység hatásaival szemben a Vasas - Zobák Diagonális- légaknai gázvezeték és út védelmére a 265/5/1986. KBF sz. határozattal védőpillér került kijelölésre. A védőpillért a tevékenység újraindítása, folytatása során nem veszélyeztetik.
Ingatlantulajdoni viszonyok. Az igénybe venni tervezet ingatlanok művelési ágát és tulajdonosi adatait a 2. táblázat adja meg. A kitermelésre igénybe venni tervezett összes ingatlan tulajdonosa a Pannon Hőerőmű Zrt., így kisajátításra nincs szükség."

Továbbiakban kitér a tanulmány a következőkre:

Az alkalmazott legjobb technikáknak való megfelelés. Környezetterhelő tevékenységek, kibocsátások, levegőtisztaság-védelem, légszennyezettség. Zaj és rezgés elleni védelem. Hulladékkezelés, hulladékgazdálkodás. Vízminőség-védelem. Természet- és tájvédelem természeti értékek védelme, a táj védelme, az épített/települési környezet védelme  tárgykörére. Az én olvasatomban egy igencsak korrekt és mindenre kiterjedő, a korábbi termelésnél alkalmazott módszereket alkalmazó monitoringra alapozó ez a tanulmány.

Nekem mint aktív bányászembernek természetesen tetszik a bánya újraindításának gondolata, üdvözlöm a terveket és ezeket az elképzeléseket is. 

A természetvédőknek pedig "természetesen" nem annyira. A minap - Vita a bányanyitás körül - címmel megjelent újságcikk pontosan erről szól.