A kivégzés folytatódik....

Mert naivan azt gondoltam - titkon reméltem...
Bár tudtam, hogy úgysem hagyják meg őket - még a szélén sem.
Mert a tűzoltókra vártak, hogy éppen ráérjenek eldönteni őket.
És most, egy hónap elteltével folytatódtak a kivégzések. Tegnap már csak négyen maradtak állva.

 Átlóban a két sarokban ketten - ketten. Nagyon nem szép látvány - mit mondjak. A darabolós ember pedig ott ült az árnyékban, és élezte a motoros fűrésze láncát. Ő a munkáját végezte csak.... Készítette elő a helyet - a maradéknak.
Mert tudom - és tudják azok négyen is, hogy nincs kegyelem. Tudják, hogy ők nem azok - kik állva halnak meg...