Munkás Szent József templom

Ami igaz, az igaz. Nem a legszebb templomok közé sorolandó településünk "monstruma". Az épület viszonylag fiatal, még száz éves sincs. A XX. század elején épült, így modernnek is mondhatnánk - akár.
Vasas római katolikus templomát a DGT (Duna Gőzhajózási Társaság) építtette 1925-26-ban. A Munkás Szent József templom 1926. november 14-én lett felszentelve. Védőszentje Munkás Szent József, búcsúja: május 1 -én van.
Tervezője Varjas Weigand József, kivitelezője Gaál Mihály építőmester, egykori egyházközségi elnök és fivére, Gaál Ferenc. A templomépítés kezdeményezője és szorgalmazója Örösuri Herger Nándor, az akkor kihelyezett hirdi lelkész volt.

Az építkezéshez szükséges anyagot az Újbéri Birtokosság adományozta, a többi építőanyagot az Eisner-Dóczi cég szállította. A költségeket a vasasi hívek, és az Első Duna Gőzhajózási Társaság, mint a vasasi Thomen, a későbbi Petőfi-akna tulajdonosa viselte.

A templom homlokzata 18 méter magas kúp, 2 ablakkal. A hatalmas homlokzatot kiegészíti a mellette álló 28 méter magas harangtorony.

/fotók a szerző saját képei/

A kivégzés folytatódik....

Mert naivan azt gondoltam - titkon reméltem...
Bár tudtam, hogy úgysem hagyják meg őket - még a szélén sem.
Mert a tűzoltókra vártak, hogy éppen ráérjenek eldönteni őket.
És most, egy hónap elteltével folytatódtak a kivégzések. Tegnap már csak négyen maradtak állva.

 Átlóban a két sarokban ketten - ketten. Nagyon nem szép látvány - mit mondjak. A darabolós ember pedig ott ült az árnyékban, és élezte a motoros fűrésze láncát. Ő a munkáját végezte csak.... Készítette elő a helyet - a maradéknak.
Mert tudom - és tudják azok négyen is, hogy nincs kegyelem. Tudják, hogy ők nem azok - kik állva halnak meg...

Időutazásban...

A szülinapomra ahogy szokás, kaptam szép ajándékokat. Amiknek aztán igen nagyon örültem. Egyik a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány közreműködésével készült könyv, Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. században címmel - a pécsi, pécskörnyéki bányákról és munkáskolóniákról szóló igazi hely- és ipartörténeti kiadvány sok tervrajzzal, fényképpel.
A másik aminek még inkább nagyon örültem, az két régi képeslap lakóhelyemről - Vasasról. Mert régen készültek ilyenek is, falukról képeslapok. És nagyon nagyszerű, hogy én most ezeket megkaptam további megőrzésre. Gyorsan archiváltam is őket. Íme:


A kisképeken levő épületek kinézetre - környezetre átalakultak, de megvannak a mai napig (még), a bányánál pedig (nekem nagyon is) hiányzik az aknatorony.... .
Támadt is egy gondolatom nyomban... az, hogy miből - mi lett. Igen érdekes téma...

Közben a bejegyzés folytatása, így esteledve......
Nos, délután kicsit bringáztam a faluban és persze felkerestem a régi képeslapokon látható épületeket, helyeket. Megpróbáltam az akkori fotós helyére beállva, újra lefotózni a jelent. Többé - kevésbé sikerült is. Ízelítőül egy kép:

A teljes munkám eredménye pedig a fotóblogban, íme: http://www.photoblog.com/saso63/2008/08/10/mlt-s-jelen--past-and-present-.html

A környékünkön járva...

Délután fűnyírás után gondoltam bringázok egy kicsit. Víztorony fényképezéssel egybekötve. És ha már arra jártam, kicsit terepbringázás gyanánt eltekertem az erdő mellett - erdei utakon, a vasasi bányamúlthoz. És közben meg - megállva kicsi pillanatokra, ezeket láttam és gondoltam....

....valahol ott alattunk van a falu (háttérben messzebb az a Tenkes - hegy...)

...on the road's .....
és az a csodaszép Hármas - hegy .
ˇ


a "hármas" előterében a külfejtés meddőhányója....


....a Hármas - hegy


...és ez a Zengő, a Mecsek legmagasabb hegye - tőlünk - tőlem - nektek...

Nos a külfejtéses termelés évek óta áll, abbahagyták, de valamiért érdekesen(?) feltárva a telepeket úgy, hogy szinte bármelyik pillanatban beállhatna egy Caterpillar, és nyomhatná a "forratot", de kinek? Az erőmű Pécsett átállt biomasszára, ami gyakorlatilag fatüzelést jelent - azaz nagyfokú erdőírtást :(((((



...ez itt pedig az egyszervolt Vasas - bánya, a megmaradt üzemépületekkel. A szép pirostetős volt a Nyugati - akna gépháza, tőle jobbra - előtte állt a fekete vastorony. Mögöttük közvetlenül a Keleti - akna alapózópirosszínű tornya állott. Képzeljétek oda őket....
Én pedig most ilyenkor, ebben a nyáridős - verőfényben azért úgy gondolom, hogy az én lakóhelyem, ez a Keleti - Mecsek, az ország legszebb részeinek egyikén elpottyantott ékszerdobozban van rejtve.

közreadta: s@só - csütörtök, június 19, 2008

4 beszólás A beszólások linkjei

A megvett víztorony....

Nos... nem nagyon illik más építkezését fotózgatni... tudom - tudom, ezt most meg kellett tennem, mert varázslat van ott folyamatban az utca végén, nagy varázslat. És ez jó.....

...persze a játszótéren lézengve egy kicsit, jól kifaggattam Mártanénit (szomszédnénink volt már anno nekünk is, tudniillik mi ettől a toronytól 3 házzal laktunk lejjebb...) rendesen.
Nagyon rendes népek ezek, és ha látnád belülről..... - mondta, hát ahhoz azért nem volt pofám, épp elég jó ezt látni innen is, hogy nem hagyták elveszni, hogy ezt kitalálta és megvalósította valaki.És ez még jobb... Erre van szükség, az ilyen pozitív változásokra.

/fotók: sasó 20080619 -Vasas/

közreadta: s@só - csütörtök, június 19, 2008

5 beszólás A beszólások linkjei

A hely ahol élek...

Vasas.
Pécs városától keleti irányban ~10 km-re, a 6-os főútról letérve, a Hármas-hegy előterében megtalálhatod. Festői környezetben két völgy és egy domb, beépítve régi DGT-s bányászkolóniával, sorházakkal, régi falusi és újabb, modernebb házakkal, sok zöldterülettel, művelt szántókkal, kertekkel, erdőkkel. Ide köt minden, itt születtem, itt nőttem fel, majd dolgoztam a helyi szénbányában, családot alapítottam, itt telepedtem le, itt mindent, s majdnem mindenkit ismerek, itt ismerem a sarkokat, a hangulatokat, az évszakokat, erősen röghöz vagyok kötve...
A falu történelme régmúltba visz, az első feljegyzés 1083 körül íródott, Asztrik apát a Vasas-hegy (Zengő) lábánál Pécsváradon szerzetesházat épített. Vasas falu 1270 - 1290 között az apátság birtoka volt. Az elnevezés, bár vitatott, vasbányászatra, vasművességre utalt, vitathatatlan tény azonban, hogy a falu fölötti patak mentén vashuták nyomaira bukkantak, bár az itt élő lakosság nagy része mezőgazdaságból, és a szénbányászatból élt.
A falu a történelem során mindvégig a pécsváradi várbirtokhoz kötődött,majd 1766-ban kőszéntelepet fedeztek fel és 1782-ben elkezdődött az iparszerű szénbányászat.
A bányászkodás fellendítette a települést, a Duna Gőzhajózási Társaság a bányaüzem közelében munkás sorházakat épített, kis kertekkel, ez a régi telep a mai napig áll, a régi formája nem sokat változott, egyes részei nagyon lehangoló látványt nyújtanak.
A bányaüzem 1993-ban bezárásra került, ettől kezdve a település egyre jobban "peremkerület" lett, bár közigazgatásilag Pécs város I.kerülete, legalábbis a helységnév táblája szerint. Szóval erős lepukkadásban van ez a valamikor szebb napokat látott település.